___Ez az egyszerű kis készülék az akkor még „Vadásztölténygyár” nevet viselő híres székesfehérvári üzemben készült. Mindössze egy, a középhullámú sáv vételére alkalmas kisszuper. Eredetileg kék, zöld, piros kalapácslakkal lefestett bakelitdobozba építették.
___A tulajdonomban lévő példány is zöld volt, bár a festék annyira lekopott, hogy nem találtam értelmét így megtartani. Egyéb hiányosságai is voltak. A doboz hátsó éléből egy darab kitört, mivel elölről nem feltűnő, ezt nem bántottam. Törött volt a skála feletti lámpa ablaka, ezt egyelőre leragasztottam, ha találok egy ép készüléket, ennek alapján kialakítom az eredeti megoldást. Végül hiányzik a „Badacsony” felirat, csak az alapja van meg.
___A belső szerkezet az eredeti csövekkel hibátlanul működik.

___A kis rádió felépítése rendkívül egyszerű. Mindössze 3 cső működik benne. Az antennajel két csatlakozón juttatható be, az egyik, az érzéketlenebb, ellenállásos csillapítón keresztül kapcsolódik.
___A bemenő fokozat érdekes megoldású, az ECL 82 trióda részére épül. Ez tulajdonképpen egy önrezgő keverő, így az AVC sem hat rá. A trióda anódjáról leágazásos KF-trafó viszi tovább a jelet, ezzel az alacsony impedancia káros hatását igyekeztek ellensúlyozni. A primerrel sorba kötötték az oszcillátor tekercsét is.
___A KF-erősítő az EBF 80-as pentódája. A második KF-re csatlakozik a demodulátor, ez természetesen csak az egyik diódát igényli. Ide jön a végletekig leegyszerűsített AVC-kör is. A hangerőszabályzó 500 kohmos potméter, amely a hálózati kapcsolót is működteti.
___A hangfrekis részben megint van egy csel. Mivel a demodulátor nem tudja közvetlenül kihajtani a végpentódát, az EBF 80-ast kétszeresen is kihasználták. A jel a vezérlőrácsra kerül, trióda kapcsolásban felerősítve a segédrács soros ellenállásáról jut tovább a végfokra. Az ECL 82-es pentóda anódkörében csak az egyszerű kimenőtrafó van, ez táplálja a kis méretű hangszórót. A hangerősítőben visszacsatolás sincs.
___A tápegység is meglehetősen egyszerű. A hálózati feszültség egy biztosítékon keresztül jut a kis autotrafó primerjére. A leágazás 110 voltos, a biztosíték megfelelő helyre való bepattintásával választhatunk tápfeszt. A szekunder tekercsek a csövek fűtőköreit és a skálaizzót táplálják.
___Egy EZ 80-as egyenirányít, anódjai párhuzamosan kötve, félhullámú kapcsolásban. A szűrést 2×50 mikrós fémházas elkó végzi. Mivel a fémváz nincs galvanikusan leválasztva a hálózatról, a szigetelésre gondosan ügyeltek. Persze a javításkor is kellő körültekintéssel kell eljárni!

___A mechanikai szerelvények is egyszerű kivitelűek. A skálamutató a forgó tengelyére közvetlenül felerősített műanyag tárcsa, erre húztak két piros vonalat, egymáshoz képest 90 fokos szögben. Ez mutatja az állomásokat a skálaüveg két íves ablakában.

___Nyilván egy ilyen kis készüléktől nem várhatunk valami egetverő teljesítményt. Viszont amit tud, azt nagyon jól adja, hangminősége méreteihez képest meglepően jó.

___Végezetül bemutatom az állomásnév-skálát közelről. Ma persze már nem fogható minden feltüntetett adó, bár fénykorában sem várhattak tőle túl sokat.

___A készülék kapcsolási rajza megtalálható Kádár Géza: „Rádió-vevőkészülékek kapcsolása” II. kötetében a 119. oldalon.